Open Category List

Papírméretek

„Kétféle alakban gyártják a papírt: íves és tekercspapír készül. Az íves papír alakját a hossz és keresztirányú mérete szerint határozzák meg. A tekercspapírt a tekercs szélessége szerint. Szabvány írja elő a papírméreteket. Néhány meghatározott papíralak nyers mérete mindig nagyobb, mint az alapméretű – tehát szabvány szerinti – papírívé. A szabványméret szerint fõ és melléksorozatokba sorolják a papírokat. A és B fõ-, valamint C melléksorozatot különböztetnek meg. A papíralak betűjelzése a sorozatot határozza meg. A betejel melletti szám mutatja, hogy a sorozat méretét hányszor kell félbevágni, hogy megkapjuk a kívánt méretet. Az alapsorozatok legnagyobb méretét 0-val jelöljük, az alapsorozat minden mérete az előző méret hosszabbik oldalának felezéséből jön létre. A szabvány BB jelöléssel még egy papíralakot közöl. Ennek legnagyobb mérete a BB/0=1000 x 1400 milliméter. A francia alak gyakori méret. Ennek 780 x 1040 milliméter a legnagyobb mérete. A különféle nyomtatványok elvileg bármekkorák lehetnek, de a gazdaságos gyártás érdekében mégis figyelembe kell venni a papírok, filmek, a nyomólemezek, és a nyomdagépek méreteit, ellenkező esetben csak pazarlás árán válna kivitelezhetővé a nyomdatermék. A papírok szabványosított méretei igen gazdag formátumválasztást tesznek lehetővé, mert többféle sorozat létezik. Az „”A”” méretű papíroknál az 1189 x 841 mm – es a kiinduló ív felezésével keletkeznek.

A „”B”” méretű papírok az 1400 x 1000 mm-es B0 felezésével.

Az egyre kisebb alakokat sorban A1, A2, A3 stb. jelöli. A szám azt adja meg, hogy hányadik felezéssel kaphatjuk meg az illető méretet. A szokásos felezésekkel (vágással vagy hajtással) mindig azonos oldalarányú, egyre kisebb íveket kapunk.

A „”C”” sorozat valójában nem papíralakokat, hanem olyan borítékméreteket tartalmaz, amelyek a sorozatszámuknak megfelelő „”A”” formátumokat kényelmesen befogadják (a C/6-os boríték a négyrét hajtott A/4-es levelet, amely így A/6 méretű, a C/5-ös az A/4-et félbehajtva, míg a C/4-es hajtás nélkül).

A szabvány tartalmaz olyan sorozatot is, amely nem ad állandó oldalarányokat: ez az „”Fr”” (francia) méret. Az Fr0 keskeny téglalap alakú, ezért minden második ívét széles, a többi természetesen a kiinduló ívvel megegyező oldalirányú keskeny alak.”

knowledgebase